Egy jól kiválasztott fehérnemű feldobja az együttlétet és biztos belépőt biztosíthat egy vadító, mocskos éjszakához. De mi történik ha nem figyelünk erre megfelelően?
A pasik elvárják, hogy különféle csipkecsodákban várjuk őket a hálószobában, szerintük viszont a kinyúlt boxer is megteszi…
Sok minden van, ami gyorsan, de biztosan kinyírhatja egy nő libidóját. Az egyik leggyakoribbról fog szó esni, ez pedig nem más, mint a kinyúlt, hullámos gumival szegélyezett, agyonmosott alsó.
Minden nőnek megvan az a jelenet, hogy gondosan kiválasztott, az előnyöket hangsúlyozó és a kevésbé előnyös részeket diszkréten takaró, csábos fehérneműben várja a férfit az ágyba – vagy legalábbis ilyet vesz fel a ruha alá, ha bevetésre készül. És akkor megjelenik a pasi egy leharcolt, hullámzó szárú, kinyúlt pamut alsónadrágban, ami már újkorában sem lehetett valami szexi darab.
Nem azzal van a gond, hogy nem került egy vagyonba a modell. Hanem azzal, hogy illúzióromboló és elkeserítő, hogy ebbe a férfiak egy része egyáltalán nem fektet energiát. Nemcsak, hogy nem adja meg a tiszteletet a partnerének és az együttlétnek, hanem még össze töri a róla alkotott képet azzal, hogy igénytelenül jelenik meg.
Természetesen mi sem hordunk állandóan selyemtangát, és ha spontán kerül sor a hancúrozásra, előfordul, hogy nem a legszexibb, hétköznapi bugyival találkozik a partnerünk. Ez rendben is van, de könyörgöm, miért nem lehet normális alsóneműt hordani, főleg akkor, ha tudjátok, hogy látszani fog? Megteszi egy sima, fekete, kulturáltan kinéző szűkebb boxer is.
Mit szólnátok, ha egy vadvirágos, foszlásnak induló nagymamabugyogóval szembesülnétek álmaitok nőjén?
Beküldő: Zsani
